Ahogy az év haladt előre ritkultak a posztok. Az utolsó kettő sem lesz túl vidám, de ez egy ilyen időszak. Sírós, emlékezős, sohasem feledős. 

Ma lenne a születésnapod. Nagy bulit csapnánk, ahogy szoktunk. Tortával, csákóval és az egész család összegyűlne ahogy szokott. 

Már nem számolom hányadik, csak csendben ünneplem.Ahogy az utolsó születésnapodon is tettük, mert tudtuk, hogy másnap el fogunk engedni. Ez a gyászos nap holnap lesz. Nem fogok külön posztot írni, mert még mindig nem tudok. Most is könnyezek. Hiányzol Domi! <3

Nyolc éve már, hogy nem vagy velünk.

Nyolc éve nem játszottuk a közös "hammozós" játékunkat.

Nyolc éve minden viharnál várom, hogy mellém ugrasz.

Nyolc éve hallom körmeid nem létező kopogását.

Nyolc éve is emlékszem az utolsó éjszakánkra. Nagyon hiányzol. 

Wass Albert: Mit csináljak?

 

Mit csináljak a könnyeimmel,

ha mindegyre csak előtörnek,

mit csináljak a fellegekkel, 

ha mindig jönnek, mindig jönnek

mit csinálja szegény szívemmel, 

ha minden fájdalomra vérzik

mit csináljak a vad szelekkel, 

mikor a tavaszomat kérdik, 

 

s mit csináljak az emlékeddel, kedves, 

ha feledésbe sohasem enyészik